A Lean rövid története

Ha a Lean kerül szóba, minden bizonnyal a Toyota név ugrik be elsőként. Azonban meg kell említeni, hogy a Lean történetének kezdete egészen az 1450-es évek Velencéjébe nyúlik vissza. Henry Ford volt az első, aki a Lean elveket a gyártási rendszerbe bevezette. Aztán 1799-ben megjelent Eli Whitney cserélhető alkatrészek koncepciója, 1913-ban pedig Ford a termelés áramlását kívánta elősegíteni a különböző alkatrészek mozgatásával és cseréjével, melynek célja a munka szabványosításának elérése volt. Azonban a Ford rendszernek megvoltak a maga korlátai is, mégpedig, hogy nem volt változatos, és csak egy speciális helyzetre alkalmazták.

A Toyota a második világháború után Ford termelési koncepciójától inspirálva feltalálta a Toyota Termelési Rendszert (TPS). Ennek az új rendszernek az előfeltevése az volt, hogy a hangsúly az egyes gépek használatáról és hasznosításáról a teljes munkafolyamatra tolódjon. A TPS célja a termelési költségek csökkentése, a termékek minőségének javítása és az átfutási idők csökkentése oly módon, hogy azok a vevői igényekkel összhangban legyenek.

A Lean „főépítészei”

A változó idők és az ipar változó igényeire reflektálva a lean menedzsment koncepciója folyamatosan újjáéledt, frissült. Az ipari környezetben jelentkező ily mértékű dinamizmust követve a lean gyártás számos támogatója jelentős mértékben hozzájárult a lean menedzsment területének fejlődéséhez.

Frederick Winslow Taylor

Frederick Winslow Taylor

Az 1890-es évek elején Taylor alaposan tanulmányozta a gyárakat jellemző munkamódszereket és az ott dolgozó munkásokat. Vizsgálódásait követően a munkamódszerek, folyamatok és műveletek hatékonyságának elérése érdekében a munka, az idő és a mozgások vizsgálatának egységesítését javasolta. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a munka viselkedési aspektusát, amely aztán számos ellene irányuló kritika kiindulópontja lett. 

  • Frederick W. Taylor: A tudományos vezetés alapjai (Eredeti cím: The Principles of Scientific Management)
    Taylor tanulmánya a modern szervezet és döntéselmélet alapjait ismerteti a következő dilemma felvetésével: a munkavállalók attól tartanak, hogy a magasabb egyéni termelékenység végül kevesebb munkahelyet eredményez. Taylor azt javasolja, hogy lépjünk túl ezen a félelmen a munkavállalók ösztönzésével, valamint a fogyasztók, a részvényesek és munkavállalók közti kapcsolat átrendezésével. Nagyszerű és informatív olvasnivaló azok számára, akik érdeklődnek a hatékony irányítási gyakorlat iránt.

Henry Ford

1910-ben Henry Ford úttörő szerepet játszott a híres gyártási stratégia kidolgozásában, mely szerint a gyártási helyszínen használt összes erőforrást – az embereket, gépeket, berendezéseket, eszközöket és termékeket oly módon kell elrendezni, hogy a gyártási folyamatot megkönnyítsék. Ezzel a módszerrel nagy sikereket ért el a T-modell autók gyártásában, sőt a világ leggazdagabb embere lett. Azonban ahogy a világ változni kezdett, Ford nem tudta megváltoztatni a munkamódszereket és kudarcot vallott, amikor a piacnak új modellekre, színekre és fajtákra lett volna igénye. Végül az 1920-as években a szakszervezetek és a termékek megsokasodása elmosta Ford sikereit és az 1930-as évekre már a General Motors uralta az autópiacot.

Sakichi Toyoda

Sakichi Toyoda 1918-ban megalapította a Toyoda Fonó és Szövő Vállalatot. Sakichi Toyoda az elsők között járult hozzá a Toyota Termelési Rendszer sikeréhez, mely a Jidoka-elvre épülve a hibás termékek, selejtek kiküszöbölését tűzi ki célul. A Jidoka (’emberi érintéssel történő automatizálás’) a minőség javítását jelenti közvetlenül a forrásnál. 1896-ban Toyoda feltalálta az automata szövőszéket, amely nemcsak a kézi munkát helyettesítette, hanem arra is alkalmas volt, hogy értékeléseket is be lehessen vinni a gépbe. A rendszer növelte a munka hatékonyságát a termékhibák csökkentésével és a velejáró pazarló munkamódszerek kiküszöbölésével. A Jidoka segít a rendellenességek korai észlelésében, a probléma felderítése után a gép vagy folyamat egyszerű leállításában, a rendellenesség azonnali rögzítésében, sőt a probléma gyökérokának felderítésében is.

Kichiro Toyota

Kichiro Toyota volt a Toyota Motor Corporation alapítója (1937) és második elnöke. Sakichi Toyoda fiaként továbbfejlesztette apja Jidoka-elvét, és gyártási filozófiáját a Just-in-Time (JIT) koncepcióra alapozta. Meglátogatta a Ford Michigan-i üzemét, hogy megismerje a szerelőszalag működésének koncepcióját, majd ezt követően javaslatot tett a Toyota Termelési Rendszer bevezetésére. Az új rendszer a gépek megfelelő méretezésére irányult a szükséges termelési mennyiség elérése érdekében, és bevezette a hibaellenőrzést a célból, hogy a minőség biztosítva legyen, és a munkafolyamatok megfelelő sorrendbe kerüljenek.

Taiichi Ohno

Taiichi Ohno egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy kiegészítette a Just-in-Time elvet a Jidoka-módszerrel. Miután 1953-ban Amerikában tanulmányozta Ford módszereit, az nagy mértékben inspirálta őt, és megértette a fogyasztók jövőbeni igényeit, miszerint az őket érdeklő árukat a polcokról emelik le, amelyeket újra és újra fel kell tölteni. Ez arra inspirálta Ohno-t, hogy kiépítse a sikeres Kanban-rendszert. Még a dr. Edwards Deming által kifejlesztett módszert is alkalmazni kezdte, mely arra irányult, hogy a termelési folyamat első, tervezési fázisától kezdve egészen az eladást követő fázisig a minőséget helyezze a termelés fókuszába. Ohno ezt a filozófiát kiegészítette Kiirocho Just-in-Time filozófiájával és a Kaizen elvekkel. Valamint őt tekinthetjük a Toyota Termelési Rendszer igazi megalkotójának.  

  • Taiichi Ohno: A Toyota-módszer (Eredeti cím: The Toyota Way)
    A Toyota gyárakban a versenytársakhoz viszonyítva legkevesebb hibával folyamatosan a legmagasabb minőségű autókat gyártják, kevesebb munkaórát, kevesebb készletet felhasználva, feleakkora területen. A Toyota-módszer az első olyan, a nagyközönség számára szóló könyv, mely elmagyarázza a Toyota világszerte elismert, minőségre és megbízhatóságra épülő irányítási elvét és üzleti filozófiáját.

Shigeo Shingo

Shigeo Shingo

Dr. Shigeo Shingo ipari mérnökként tevékenykedett, valamint vezető tanácsadója volt a Toyotának. Az ő segítségével sikeresen bevezették és alkalmazni kezdték a Lean módszereken alapuló gyártást. Mindemellett a Kaizen elméletét is alaposan elsajátította. Shingo felismerte, hogy a lean gyártás sikeressége abban áll, hogy az embereket hatékony és eredményes folyamatokba integráljuk. 1960-ban kifejlesztette a SMED módszert azzal a céllal, hogy nulla minőséghibát érjen el. 

  • Shigeo Shingo: A gyártás forradalmasítása: A SMED módszer (Eredeti cím: A Revolution in Manufacturing: The SMED System)
    Az ipari mérnök, aki a Toyotának kifejlesztette a SMED módszert (nyers fordításban: ’egy számjegyű perc alatt történő szerszámcsere’, röviden: ’gyors átállás’), ebben a tanulmányában teljeskörű áttekintést nyújt ezen hatékony, a Just-in-Time termelésben használt eszközről. Teljes és részletes utasításokat tartalmaz, mely bárhol alkalmazható, ahol a cél a gyártási környezet átalakítása oly módon, hogy azzal felgyorsítsák a termelést és az áruk kis tételben történő előállítása is megvalósítható legyen. A szerző a SMED módszer elméleti és gyakorlati oldalát is elemzi, elmagyarázva az alapvetéseket, valamint a SMED alkalmazásának technikáit. A kritikusok által is elismert írást több száz illusztráció és fénykép, valamint tizenkét fejezet hosszúságú esettanulmány is kiegészíti.
  • Shigeo Shingo: A Toyota Termelési Rendszer tanulmánya (Eredeti cím: A Study of the Toyota Production System)
    Ebben a műben a szerző elmagyarázza a Toyota Termelési Rendszer alapvető mechanizmusát, vizsgálat alá veti a termelést, mint a folyamatok és műveletek funkcionális hálózatát, végül megvitatja azokat a mechanizmusokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a Just-in-Time bármelyik gyárban működőképes legyen.
  • Shigeo Shingo: A Kaizen és a kreatív gondolkodás művészete (Eredeti cím: Kaizen and the Art of Creative Thinking)
    Dr. Shingo leírja, hogyan tanította meg a Toyotát és más japán vállalatokat a problémák azonosítására és megoldására. Sok nyugat-európai vállalat próbál versengeni a Lean-nel, vagy túlszárnyalni azt, de csak keveseknek sikerül. Miért? Talán azért, mert mi, nyugati emberek nem ismerjük fel, nem fejlesztjük és nem támogatjuk az egyes munkavállalók kreatív problémamegoldásában rejlő potenciált. A Toyota minden egyes dolgozóját bevonja a problémamegoldásba. Dr. Shingo pedig kezünkbe adja az eszközöket ehhez.

forrás: sixsigmastudyguide.com, History of Lean (November 11, 2015)

Ha felkeltettük érdeklődését a téma iránt és szeretné a Leant, vagy csak a SMED-et, esetleg a Just-in-Time módszert megismerni, jelentkezzen komplex Lean képzéseinkre, vagy válassza ki az Önt érdeklő modulokat Lean Moduláris csomagösszeállítónk felületén!

http://www.leansigma.hu/kepzesek

 

17 év
50 oktató
1000+ ajánlás