A Six Sigma rövid történetének bemutatásával visszatekintünk egy olyan korszakra, amikor a módszer alapelveit arra használták, hogy a korai találmányoknál szabályozzák a változók okait. Lássuk, hogy vált egy ember statisztikai elemzése egy sor üzleti eszközzé és módszerré.

A Six Sigma előtti idők: Walter Shewhart és a statisztikai szabályozás

A Six Sigma történelem kezdetei a tomboló húszas évekig nyúlnak vissza, egy olyan korba, amikor a tudomány és a technológia területén alkalmazott korai fejlesztések még meglehetősen kiforratlanok voltak. Ekkor történt, hogy egy amerikai statisztikus, bizonyos Walter Shewhart megmutatta, hogyan lehet a statisztikai módszereket az ipari folyamatokban minőségügyi ellenőrzésre használni, amely még pontosabb és megbízhatóbb eredményeket hozhat.
Walter Shewhart saját maga szolgált bizonyságul erre, amikor mérnökként dolgozott a Western Electric Company vállalatnál, ahol munkája részeként szakmai tanácsokkal látta el a Bell Telefontársaságot. Shewhartnak jelentős szerepe volt abban, hogy a mérnökök csökkenteni tudták a hibák előfordulásának gyakoriságát és az állandó folyamatszabályozást.
Ez volt az a pont, amikor ez az amerikai statisztikus felvázolta az ellenőrzőkártyás módszer alapjait. Ezt az eszközt aztán széles körben alkalmazni kezdték, hogy a gyártási folyamatokban előforduló változókat statisztikai folyamatszabályozás alatt tudják tartani. E módszer alkalmazásával a variációkat előidéző tényezőket ’gyakori okként’ vagy ’véletlen okként’ különböztették meg.
Az ellenőrzőkártyás módszer oly módon járult hozzá a folyamatirányítási eszközökhöz, hogy általa egy folyamat eredményei előre megjósolhatóvá váltak. A cél az volt, hogy minőségi eredmények szülessenek úgy, hogy minden elemet a rendelkezésre álló forrásokat gazdaságosan felhasználva dolgozunk fel.

Ezek voltak tehát a Six Sigma kezdetei.

1925-től kezdődően egészen 1956-ig Walter Shewhart egy sor tanulmányt jelentetett meg a statisztikai folyamatszabályozó rendszerekről, melyeket a Bell Telefontársaság számára fejlesztett ki. Mindazonáltal a Six Sigma történetének fordulópontja 1950-ben jött el, amikor egy másik amerikai statisztikus támogatni kezdte Shewhart statisztikai folyamatszabályozás koncepcióját. Ő volt W. Edwards Deming, akinek nevéhez köthető a termelési folyamatok fejlesztésének ésszerűsítésére kidolgozott rendszer.
Deming elemzése és az ésszerűsítésre épülő koncepciója Walter Shewhart statisztikai módszerein alapultak. Ezek az elvek később aztán Statisztikai Folyamatszabályozás (SPC) és Teljeskörű Minőségirányítás (TQM) néven váltak ismertté a gyártóiparban.
Meglepő módon ezek az elméletek nagy hatást gyakoroltak Japán iparának háború utáni újjászületésére, amikor megoldásként tekintettek rájuk, mint az ipari termelékenység hatékonyságnövelésének eszközeire.

Walter A. Shewhart

A Six Sigma előtti idők: W. Edwards Deming és a japánok kapcsolata

Deminget és filozófiai nézeteit a japán statisztikusok nagyra becsülték, olyannyira, hogy ő volt az első, akit a Japán Statisztikusok Társasága tiszteletbeli tagjává avattak. 1947 körül a japán gyártóiparnak rossz híre ment silány minőségű termékei miatt. Termékeiket egész egyszerűen selejtnek bélyegezték.
Így a japán újítók, tudósok és mérnökök alig várták, hogy megismerjék Deming tanait a magas minőségű termékek előállításáról.
A Japán Tudósok és Mérnökök Szövetsége az 1950-es években meghívta Deminget azzal a céllal, hogy megtanítsa nekik, hogyan tudnak a statisztikai elvek alkalmazásával minőségnövekedést elérni a gyártási folyamatokban. Ezzel a lépéssel egyúttal az is volt a céljuk, hogy újraépítsék országuknak a II. világháborúban megtépázott gazdaságát.
Deming nagy kihívás elé állította a több mint ötszáz, politikusokból, tudósokból és diákokból álló közönségét: „A japánok öt éven belül képesek lesznek véghezvinni a dolgot, amennyiben pontosan követik a folyamatszabályozásra vonatkozó javaslataimat, melynek része a termékeik újratervezése és a termékek fogyasztóinak vizsgálata.”
Mindezek után Deming örömmel értesült róla, hogy a japán gyártóknak mindössze négy év alatt sikerült elérni a céljukat. Deming módszertana a japán iparosodás történelmének részévé vált.

A Six Sigma előtti idők: Üzleti folyamatok újratervezése az amerikai iparban

Harminc év alatt a japánok vezető pozícióba kerültek minőségi elektronikai termékek előállításával, melynek során alkalmazták a korábban elsajátított statisztikai módszereket a folyamatváltozók mérésére és ellenőrzésére. Mindehhez Deming tanai szolgáltatták az alapot, felelősségteljes minőségirányítással ötvözve.
Ironikus módon azonban pont az amerikai gyártóipar indult hanyatlásnak ebben az időszakban, mivel a minőség helyett a mennyiségi termelésre fektette a hangsúlyt és termékei aligha tükrözték a minőségellenőrzés elveit.
1980-ra a szerepek teljesen felcserélődtek, a nyugati vállalatok fordultak japán tanácsadókhoz segítségért. Ez az időszak az üzleti folyamatok újratervezésének korszaka volt, melyben központi szerepet játszottak Shewhart és Deming módszerei és tanai. A Motorola lett aztán az a cég, ahol a Six Sigma történelem kezdetét vette.

A Six Sigma születése a Motorolánál

Bill Smith és Mikel Harry, a Motorola minőségügyi mérnökei beszámolót írtak kutatásukról, melyben azt vizsgálták, hogyan befolyásolták a nemmegfelelőségek a vállalat teljesítményét.
Azok a hibák, melyeket nem fedeztek fel a minőségügyi ellenőrzés alatt, később a piacra kerüléskor vagy már a fogyasztóknál kerültek felszínre. Ez nemcsak azzal járt, hogy a már kész terméket a gyártás után javítani kellett, hanem váratlanul felmerülő plusz költségeket is jelentett, ami végső soron a gyártó jóhírének sem tett jót. Így aztán jelentős mennyiségű felesleges költség merült fel, a fogyasztók figyelme pedig szép lassan olyan termékek felé irányult, melyek megbízhatóbbak és megfizethetőbbek voltak.
Mindez arra sarkallta a Motorola minőségügyi mérnökeit, hogy olyan logikai szűrőket vezessenek be, melyeket eszközként használva ki lehetett küszöbölni a termelés különböző fázisaiban előforduló nemmegfelelelő változókat. Ezáltal már a legkorábbi fázisban azonosítani lehetett a nemmegfelelőségeket és az eltéréseket, amely természetszerűleg aztán hibamentes termékhez vezetett.
A Motorola példátlan sikert könyvelhetett el, amikor mindössze 4 év alatt 2,2 milliárd dollárt sikerült megtakarítania. 1988-ban ők kapták meg elsőként a Malcolm Baidridge Nemzeti Minőségügyi Díjat, melyet az Egyesült Államok kormánya adományozott nekik példátlan, rekordot döntő előmenetelükért, fejlesztésükért.

Ekkora datálható a Six Sigma elvek születése.

A Six Sigma születése és tanításai

A minőségügyi mérnökök eredetileg a Motorola Intézeten keresztül terjesztették tudásukat és itt fejlesztették ki termék- és folyamatjavító programjukat.
1990-ben, mikor a Motorola kirobbanó sikerének visszhangja végigsöpört az egész amerikai iparon, más óriáscégek, mint pl. az IBM, a Texas Instruments és a Kodak csatlakozva a Motorolához megalapították a Six Sigma Kutatóintézetet.
Így történt, hogy a Six Sigma tanítás külön iparággá vált, melynek keretében a Shewhart és Deming által lefektetett alapelveket, majd a Motorolának a Bill Smith vezette mérnökök által kidolgozott Six Sigma módszertan ismereteit formális keretek között lehetett terjeszteni.
Idővel aztán egyre fontosabbá vált ennek a módszertannak az elsajátítása és széles körben használni kezdték termék- és folyamatfejlesztő programként. A Six Sigma tanítások része többek között a gyártási folyamatok során felmerülő problémák statisztikai és számszerű formában történő mennyiségi meghatározása. Mindez segítette a mérnököket abban, hogy próbálgatások helyett egy sokkal pontosabban behatárolt területen tudják elvégezni a szükséges helyreigazítást és javítást. A legfőbb cél a hibák csökkentése volt, a módszer segítségével pedig a folyamatok során kevesebb, mint 3,4 hibás vagy nemmegfelelő egység jutott egy millió egységre.

Manapság sok cégnél és vállalatnál – függetlenül azok nagyságától vagy, hogy milyen területen tevékenykednek – elvárás a Six Sigma képesítés és oklevél megléte annak, aki kulcspozícióba akar kerülni náluk. A kritikusok sokszor vicc tárgyává teszik vagy divathóbortként tekintenek a Six Sigmára. Talán ha a kételkedők újra elolvassák a Six Sigma teljes történetét, akkor felismerik majd a módszerben rejlő értékeket.

forrás: brighthubpm.com, Ciel S Cantoria, edited by Linda Richter: A brief history of Six Sigma (March 20, 2011)

Ha érdekli Önt a Six Sigma téma és szeretne elméletben és gyakorlatban is megismerkedni a módszerrel, várjuk Önt tréningjeinken!

http://www.leansigma.hu/kepzesek